A nehézségek ellenére megállíthatatlan DélKerTÉSZ: megépült az új logisztikai csarnok, hamarosan megnyitják első mintaboltjukat, illetve már egy dal is megénekli a paradicsom és a paprika felülmúlhatatlanságát. Azonban számos kihívásra is megoldást kell találnia Nagypéter Sándornak, a DélKerTÉSZ elnökének. Ezekről beszélgettünk.
– Legutóbbi beszélgetésünkkor is szóba kerültek a vásárlói szokások. Vajon hogyan dönt a fogyasztó: az olcsó vagy a minőségi terméket választja? Hogyan érzékeli ezeket a változásokat a szövetkezet és a termelő?
– 4-5 évvel ezelőtt nagyon jó mutatóink voltak, most a fogyasztók reáljövedelmének visszaesése érződik leginkább. A vásárló ma is ugyanúgy szeretne paprikát és paradicsomot vásárolni, de az esetek többségében az olcsóbbat teszi a kosarába. Az akciók nagy vonzerővel bírnak, mondhatni létkérdés. Az áruházláncok eddig becsalogatóként használták, ma már inkább fogyasztást növelő hatással bír. Tény, hogy akció nélkül nincs érdemi fogyasztás. Bízom abban, hogy a jobb és minőségibb termékek irányába is élénkül majd a kereslet.
– Július 1-jétől megszűnt a kötelező akciózás a boltokban. Milyen hatása érződött az intézkedésnek, melynek célja az infláció leszorítása volt?
– Az áruházláncoknak részben saját üzletpolitikai eleme az akciózás. De már sokszor azt látjuk, nem lehet tovább lejjebb vinni az adott termék árát, mert már veszélyezteti a termelés önköltségét. A műtrágyák ára ugyan mérséklődött, de a biológiai és kémiai növényvédelemre fordított összeg jelentősen megemelkedett. Jelentős tétel a termékelőállítási és logisztikai költségekben a munkabér. Az elmúlt három évben folyamatosan két számjegyű volt a béremelkedés százalékosan kifejezhető drágulása, ami jelentős terhet rótt és ró a termelőkre és a szövetkezetre. Biztos bel-és külföldi piacaink vannak, és minél nagyobb a belföldi kereskedelem, annál jobb árat kap a termelő. Az idén is 7%-kal nőtt az áruházláncokba szállított mennyiség, ami azért is jó, mert a termelőknek így jobb árat tudunk adni, mintha az külföldre került volna szállításra. Jelenleg ugyanis nagyon alacsony árszinten vannak a külföldi eladási árak. Tavaly az első 5 hónapban 630 tonnával többet értékesítettünk, viszont az árbevétel 164 millió forinttal csökkent. Most már nem csak a paradicsom, hanem a paprika ára is világpiaci, és az észak-afrikai országok előrenyomulása meghatározza az európai piacot is. A legnagyobb veszteség a fürtös paradicsomtermelőknél tapasztalható.
„Feladatunk, hogy a nemzetközi termelői szerveződésekkel közösen lobbizzunk az európai gazdák megbecsüléséért.”
– Milyen következményekkel jár az előbbiekben említett afrikai országok megjelenése az európai piacon?
– Nincs megbecsülve az európai, így köztük a magyar termelő sem. Csak úgy ömlik a kontinensre és az országba is az albán, marokkói, jordán, egyiptomi paprika. Ez ellen tenni kell! Feladatunk, hogy a nemzetközi termelői szerveződésekkel közösen lobbizzunk az európai gazdák megbecsüléséért. Az európai gazdák hiába fejlesztenek az EU-s támogatásokból, ha a fenntarthatósági zöld programban való megfelelés számos pluszköltséggel jár az európai gazdáknak. Viszont ez nem merül fel a harmadik országban. Vannak olyan növényvédő szerek, amelyeket kivonnak az Európai Unióból, Egyiptomban pedig akár egy év múlva is fellelhető a használata. Itthon a súlyos feltételek nyomás alá helyezik az áruházláncokat, amit ők tovább hárítanak a beszállítóra, amit a végén a termelő is megérez. Rengeteg az adminisztráció, ami megint csak többletköltséget jelent. A fogyasztó pedig a pénztárcáját és a termék árát nézi a választásánál.
– Hogyan lehet erre a helyzetre jól reagálni?
– Eszközök és berendezések segítségével próbáljuk a hatékonyságot növelni. A robotizációval nem tudjuk még helyettesíteni az emberi teljesítményt. A csomagológépek fele annyit tudnak, mint azok az emberek, akik teljesítménybérben dolgoznak. Legfőbb szempont ezeknek a csomagoló gépek beszerzésének és használatának, hogy növelni tudjuk a csomagolási kapacitásainkat, és a humán munkakörülményeket jelentősen javítsuk. Ugyanis nem minden munkaerő ugyanolyan munkabírással és monotonitási képességgel rendelkezik. 56 féle csomagolási szortimenttel rendelkezünk. Minden nap van többfajta, úgynevezett kisgyártásaink annak érdekében, hogy maximálisan kiszolgáljuk az áruházláncokat. Viszont minden csomagolás külön munkafolyamatot jelent, ami széttöredezi a csomagolási folyamatokat, lassítva az előkészületeket.
– Vannak a munkavégzésben generációs különbségek?
– Vannak! Az erőnlétet igénylő fizikai munkába az idősebbek hamarabb kezdenek bele, mint a fiatalabbak. A nyolcórás munka után kevesen maradnak plusz pénzért túlórázni. Nemrég csúcsot döntöttünk, 32 kamion futott ki a logisztikai csarnokból. A sok munkának köszönhetően mára már kétszer akkora terület áll rendelkezésre az áru le-, illetve bepakolására, mint korábban, és kétszer annyi válogatógépet is tudunk biztosítani termelőinknek. Ez mind a tagjainkat, mind a logisztikát költséghatékonyabbá tudta tenni.
– Van elegendő munkaerő?
– A kertészet élőmunka-igényes ágazat, különösen a paprika és paradicsom vonatkozásában. Az infláció visszaszorítására tett intézkedések, a reálbérek folyamatos korrekciói mindenhol bekövetkeztek, hiszen mindenki meg akarja tartani a munkaerőt. Ahol pedig nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő, ami a kertészetre jellemzővé vált, ott megjelentek a harmadikország munkavállalói. Több száz Fülöp-szigeteki munkavállalót foglalkoztatnak a kertészetek, Csongrád-Csanád vármegyében is egyre többet.
Zenével is népszerűsítik a szentesi paradicsomot és paprikát
– Hogyan lehet a magyar terméket népszerűsíteni?
– Visszakanyarodnék a 2019-es, 2020-as évekhez, amikor még megbecsülték a hazai terméket. Amikor nincs elég pénz, akkor mindez feledésbe merül. A marketingeszközökkel azon dolgozunk, hogy változtassunk a gondolkodásmódon, hozzuk vissza a magyar termék becsületét. A fesztiválszezonban a fiatalokat kívántuk megszólítani az Aurevoir együttes Héjanász című dalával, a klipet is érdemes megnézni. Hamarosan pedig nyitjuk az első mintaboltunkat Szentesen, valamint a webshopunkat. (x)
