„A legrosszabb helyzetben is talpon tudunk maradni”
Második alkalommal adott át 100 friss zöldségcsomagot a DélKerTÉSZa Dr. Bugyi István Kórház és a szentesi mentőállomás részére, melyet rendszeresen folytatnának a veszélyhelyzet idején, ezzel is segítve az egészségügyi dolgozókat.Nem csak primőr áruval támogatják a kórházat, hanem pénzbeli adománnyal is, a közelmúltban 500 ezer forintot utaltak az intézmény számlájára. A járvány komoly kihívások elé állította mezőgazdaságot is. Hogyan változott meg az élet és a munkavégzés a vállalatnál, milyen óvintézkedéseket kellett bevezetniük, és miként látják a jövőt? Nagypéter Sándor elnökkel beszélgettünk.
– A DélKerTÉSZ is fontosnak tarja, hogy segítsen a járvány idején, honnan indult kezdeményezés?
– A kezdeményezés onnan indult, hogy megkeresték a FruitVeB Szakmaközi Szervezetet, amelynek égisze alatt több TÉSZ is támogatja a kórházat zöldséggel, gyümölccsel és gyümölcslével. Folyamatosan szállítunk a Dél-pesti Centrumkórház és a Dr. Bugyi István Kórház részére is. Budapestre hetente 200 zöldségcsomagot, amelyben paradicsom, paprika és hegyes csípős paprika van, Szentesen pedig 100 csomagot adunk át. Ezt rendszeresen fenn is kívánjuk tartani a veszélyhelyzet idejére, ezzel is segítve az egészségügyi dolgozókat. A termelők fontosnak tartják, hogy egészséges élelmiszert termeljenek, a vásárlók pedig a hazai termékeket részesítsék előnyben. Ilyen formában támogatjuk azokat, akik a frontvonalban dolgoznak azért, hogy minél hamarabb át tudjuk vészelni a járványt. Az orvosokra és ápolókra hárul most a legnagyobb feladat, és bízunk benne, hogy ez a veszélyhelyzet átértékeli a szerepüket a járvány után is, és ugyanez az átértékelődés megtörténik a mezőgazdaságban is.
– Ezt már most észrevehetjük, hiszen folyamatosan felértékelődik a hazai zöldség és gyümölcs szerepe, az import helyett inkább ezt vásároljuk. És erre már felhívás is létrejött: Vedd a hazait címmel, hiszen a „Hazai az igazi”.
– Most már a friss piaci termékekből, akár a paprikából, a paradicsomból vagy az uborkából elegendő hazai mennyiség áll a fogyasztók rendelkezésére, később jön a retek, a káposzta és a szamóca. A téli időszak után kiürült a szervezetünk vitaminkészlete, a járvány idején pedig fokozottan szükséges a vitaminok bevitele, és lehetőleg hazaiból kell pótolni. Alapvető, hogy a helyi piacokat is megtartsuk, mivel a termelők egy része csak itt tud érvényesülni. Emellett fontosnak tarjuk az első vonalban helytálló egészségügyi dolgozók támogatását a friss zöldségekkel, mert nem biztos, hogy marad idejük bevásárolni. Nem csak primőr áruval segítjük a kórházat, hanem pénzbeli adománnyal is, 500 ezer forintot utaltunk az intézmény részére.
– A járvány komoly kihívások elé állított mindenkit, így a mezőgazdaságot is. Hogyan változott meg az élet a DélkerTÉSZ-nél, milyen óvintézkedéseket kellett bevezetniük?
– Március 11., azaz a veszélyhelyzet kihirdetése óta minden igyekezetünkkel azon vagyunk és leszünk is, hogy a legnagyobb védekezést alakítsuk ki. Többek között készítettünk egy tervet, felállítottunk egy operatív vezetői csoportot, annak érdekében, hogy gyors döntéseket tudjunk hozni, mivel napról napra, percről percre változnak az események. Eddig is magasak voltak a higiéniai előírások, most még magasabb fokozatra kapcsoltunk. A legfontosabb, hogy minél többet fordítsunk betegségmegelőzésre, hogy a dolgozóink minél tovább egészségesek maradjanak. Ezért fertőtlenítő szereket, kesztyűt és szájmaszkot biztosítunk a számukra.
– Miként sikerült megoldani és átalakítani a munkavégzést a cégnél?
– A veszélyeztetett korú, 65 év feletti munkatársak nem dolgoznak, a 65 év alattiakat, a kismamákat és a krónikus betegségben szenvedő kollégákat felvilágosítottuk, maguk dönthetik el, hogy az adott körülmények között vállalják-e a munkát vagy sem. Olyan munkaköröknél, ahol megoldható, igyekeztünk a távmunkát, a már népszerűvé vált homeoffice-t biztosítani. Ez az irodai alkalmazottakra vonatkozik, náluk rugalmas munkaidőt alakítottunk ki, hogy ha valakinek kisgyermeke van, bent is dolgozhasson, de otthon is tudjon maradni. Valaki korán, valaki későn este jön be, hogy minél kevesebb személyes kontaktus legyen, de a feladatokat el tudják végezni. Azok a 65 év felettiek, akik nem dolgozhatnak, vagy azok a kisgyermekesek, akik nem tudják megoldani, hogy megjelenjenek a munkahelyen, ugyanúgy állományban maradnak. Választhatnak, hogy szabadságra vagy betegszabadságra mennek, vagy 50 százalékos bért tudunk fizetni nekik. Ezzel is igyekszünk támogatni őket, hiszen minden munkatársunkra szükség van, mert egyszer úgyis véget ér a járvány. Felfüggesztettük a külföldi útjainkat és az üzleti tárgyalásokat, a partnereinkkel telefonon és interneten tartjuk a kapcsolatot, a szaktanácsadóinknak azonban ott kell lenni a helyszínen, hiszen meg kell nézni az állományt. Ők kijárnak a telephelyekre, természetesen betartják a másfél méteres távolságot, használják a kesztyűt és a maszkot. Ugyanilyen óvintézkedések mellett történik a szállítás a telepen, az átvevőcsarnokban pedig a termelők is szájmaszkot és kesztyűt viselnek. Minden kollégánkra nagyon büszkék vagyunk, hiszen ebben a veszélyhelyzetben is a legnagyobb szorgalommal és fegyelemmel végzik a munkájukat, mindenki alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.
– Tavaly januárban vette át az elnöki pozíciót Ledó Ferenctől. Önt hogyan érintika megváltozott körülmények, és milyennek látja a jövőt?
– Bár egy éve vagyok elnök, de nem vagyok új harcos, hiszen 16 éve dolgozom a Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél. Egyrészt ennyi idő alatt úgy érzem némileg megedződtem, másrészt voltak azért embert próbáló időszakok mindannyiunknak, emlékezzünk csak vissza a 2011-es válságra, amikor E-coli baktériumot találtak egy uborkaszállítmánynál. Akkor olyan mélyrepülés következett be a zöldségágazatban, hogy közel másfél milliárd forintot veszítettek a termelőink abban az évben. Sokat tanultunk abból is. 16 év alatt olyan értékesítési csatornát sikerült felépíteni szövetkezetünknek, ami bizonyíték arra, hogy jó úton járunk. A minőségpolitika, a logisztika, a koncentrált értékesítés, hogy nagyon sok termelőt integrálni tudunk, a kereskedelmi folyamatok az áruházláncokkal, a magas csomagolási kapacitás meghatározza azt, hogy a legrosszabb helyzetben is talpon tudunk maradni. Azt látom, hogy kezd normalizálódni az értékesítésünk. Be kell vallanom, hogy egy héttel ezelőtt még nem voltam ilyen optimista, a felvásárlási lázat követően erős fogyasztási visszaesés jellemezte minden szektort, de folyamatosan hangsúlyozták, hogy nem kell felvásárolni nagy mennyiséget, mert folyamatosan rendelkezésre áll a megfelelő hazai élelmiszer. Azért vagyunk vezetők, hogy ebben a helyzetben is a legnagyobb nyugalmat és biztonságot mutassuk a dolgozóink és a termelőink felé, mert ha mi már nem bízunk a rendszerben, nem kellő optimizmussal, alázattal és kitartással állunk az egészhez, akkor mindenki fel fogja adni. Hála istennek a termelőink egyike sem mondta vissza a palántáját, mindenkit arra bíztattunk, hogy el kell ültetni és meg kell termelni. Az ő feladatuk, hogy minél jobb minőséget állítsanak elő, a miénk pedig, hogy a lehető legjobban el tudjuk adni, és ezért meg is teszünk mindent.
Palicska Irén
