Faragó Erika
A szentesi kötődésű Faragó Erika 26 éve él Olaszországban férjével és két fiával, az egyikük Budapesten tanul. Az internet segítségével értük el és érdeklődtünk a koronavírus sújtotta jelenlegi helyzetről.
– Pontosan melyik részén éltek Olaszországnak?
– Toszkánában vagyunk, Montecatini Terme, 40 km-re van tőlünk Firenze, és szintén 40 km-re található a Földközi-tenger. Központi részen lakunk.
-Mi volt az intézkedések menete, hogy kezdődött a koronavírus elleni küzdelem?
-Február 24-én kezdődött, amikor az első beteget megtalálták, aki egy versenyfutó volt, és érintkezésbe lépett egy Kínából érkezett milánói kollégájával, tőle kapta el. Megtalálták az észak olaszországi kis várost, ahonnan az első híreket kaptuk, miszerint nagyon magas az áldozatok száma. A várost két hétre karantén alá vonták, teljesen lezárták. Az országban március 4-én hozták meg az első intézkedéseket. Javasolták, hogy feleslegesen ne menjünk ki az utcára, az iskolákat és egyetemeket bezárták. Az első gócpontnak megnevezett kisvárosban a helyzet javult, viszont máshol egyre rosszabb lett, például Milánóban és Brescia-ban. Onnantól kezdve a milánói vezetés kérte a lakosságot, hogy ne induljanak sehova, maradjanak otthon. A férjem egy multinacionális cégnél dolgozik, ő március 11-től nem mehet be a munkahelyére, azóta itthon van, itthonról dolgozik. Felváltva adnak segélyt és szabadságot, mert az olasz állam kijelentette, hogy azok az emberek, akik nem tudnak dolgozni, segélyt kapnak. Az idő előrehaladtával egyre emelkedett a halottak száma, ezt biztosan tudjátok a hírekből is. Elkezdtek bezárni mindent. Most ott tartunk, hogy nem lehet kimenni a lakásból, 500 méternél messzebb nem távolodhatsz el az otthonodtól. Ezt nagyon szigorúan betartják a lakók és be is tartatják, hiszen akit elkapnak, nemcsak pénzbüntetést kell fizetnie, hanem bírósági eljárás is indul ellene.
– Ti hogy viselitek ezt az időszakot?
– Egy pszichológus nyilatkozta a televízióban, hogy Olaszországban több mint 10 millió ember szed stressz-, feszültség- vagy szorongásoldó gyógyszereket. Éppen ezért a felhívta a kormány figyelmét, hogy nagyon kell vigyázni, mert amikor az emberek szabadságát korlátozzák, akkor erős depressziós tünetek jelentkezhetnek. Személy szerint az első két hét után nagyon rosszul voltam. A bezártságnál nincs rosszabb. Ráadásul, csak rossz híreket hallunk a televízióból. Tegnapelőtt 800 halottunk volt. De vannak, akik otthon halnak meg, úgy viszik el őket, hogy nem is kerülnek be a statisztikába. Valójában nem lehet tudni, hogy pontosan mennyien halnak meg ebben a betegségben. A nagyon sok az idős ember, és arra sincs idő, hogy megvizsgálják, mibe haltak bele. Az orvosok annyira le vannak terhelve, hogy nem lehet mindennek utána nézni. Nagyon sok orvos megbetegedett, közülük a fiatalabbak a legveszélyesebbek, mert náluk nem látszik semmilyen tünet, folytatják a munkát és fertőzhetik azt a beteget is, aki nem koronavírus miatt tartózkodik a kórházban. Jelenleg a kórházak vannak a legnehezebb helyzetben. Múlt héten szombaton az olasz kormány azt kérte, hogy 300 önként jelentkező orvos menjen Milánóba segíteni, és ami nagy büszkeségünk, hogy 8000-en jelentkeztek a 300 önkéntes helyre.
-Az ellátórendszerben működik az összefogás…
-Tulajdonképpen erre is hívja fel a kormány a figyelmet, hogy segítsünk egymásnak! Nagyon sokan csúnyán viselkedtek, mert a kutyákat ki lehetett vinni sétálni és emiatt sokan egész nap kint voltak. A kormány rájött, és most már a futókat sem engedik az utcára, még ha egyedül vannak, akkor sem. Azt mondják, hogy mutass példát, maradj otthon! Nagyon nehéz ezt a helyzetet pszichésen elviselni. Van, aki magába zárkózik, van, aki a barátait keresi telefonon, interneten. Online tanítás folyik. Egyedül a patikák és az ABC-k vannak nyitva, ahová egyesével engednek be, kívül kell várakozni, tartva a másfél méteres távolságot.
– Kikkel kommunikáltok és hogyan?
-A nagyobbik fiam 5 percre lakik innen, karanténban van, de nem mehetek át hozzá, mert az már másik város. Csak telefonon tudunk beszélni. A kisebbik fiam Budapesten tanul, vele interneten keresztül kommunikálunk. Néha kimegyek a ház elé, szívok egy kis friss levegőt, majd visszajövök a lakásba, ahol keményen tornázunk, hogy kibírjuk. Nincs annál rosszabb, mint amikor az embert megfosztják a szabadságától, ezt én soha nem gondoltam. Napokig sírtam és nem tudtam aludni. A bezártság álmatlanságot okoz. Én 53 évesen értettem meg igazán, hogy a szabadságnál nincs is nagyobb dolog. Tanulok egy egyetemen, online oktatáson keresztül, ez átsegít ezen az iszonyú nehéz időszakon. Aki teheti, olvas vagy tévét néz, de inkább vidámabb filmeket választanak, hiszen egész nap a tragédia ömlik a csatornákból. A fájdalom mindenkit érint. Sokkal jobb, ha vidám filmet nézünk, vidám könyveket olvasunk.
-A korlátozó lépéseket eredményesnek látjátok?
– Tegnap este 600 halottat számoltak. A tűzzóna Milánó és környéke, tehát egy kicsit csökkent. Mától kezdve még szigorúbbak az intézkedések. Eddig nyitva lehettek azok a cégek, amelyek a közszolgáltatást biztosították. Például, ha elromlott a mosógéped, kihívhattad a szerelőt, mert fontos, egy mosógépnek mennie kell. Most már semmi sincs nyitva. Csak azok a gyárak maradhatnak, amelyek wc papírt gyártanak, az élelmiszeripar működik, és a kamionosok dolgoznak, akik viszik az árut, semmi más. A civil emberek átjárása egyik tartományból vagy városból a másikba már hetek óta tilos.
-Mit tanácsolsz a magyaroknak?
-Aki szabadon járhat még Magyarországon, ha teheti, mindképp hordjon orvosi maszkot, és húzzon kesztyűt. Ha a vírus a fiatal egészséges embereket megtámadja, nem veszik észre, viszont hordozók lehetnek, és megfertőzhetik a szeretteiket. Amikor hazaértek, azonnal mossatok kezet és fertőtlenítsétek le a vásárolt dolgaitokat, ennyit tudunk tenni.
Halupa B. Eszter
